Varga Márta Gizella

igazgató

Iskolánk a kerület egyik legnagyobb és legrégibb, általános iskolája. 1910-ben épült Schulek János építész-tanár tervei szerint.

A "nagy, öreg, fehér iskola" sok hagyományt őriz, de a kor szavát, igényét ügyelve nyitottak vagyunk az új befogadására. Több mint 100 esztendeje minden szeptemberben hangos szóval szólítja munkára diákjait, pedagógusait az iskolacsengő. Hívó szavára évente mintegy 800 gyerek indul új próbatételre, új tudományok elsajátítására. Az eltelt idő alatt sok kisdiák szerzett életre szóló élményeket. Mindig nagy öröm számunkra, ha régi tanítvány bízza ránk gyermekét, netán unokáját.

2009. szeptember 1-jén iskolánk a teljeskörű felújítás eredményeképpen ragyogó új külsővel, és két vadonatúj tornacsarnokkal fogadta tanulóit. A felszereltség színvonalát mutatja, hogy több mint harminc interaktív tábla segíti a tanulókat és a pedagógusokat az eredményesebb munkában.

Iskolánk fő profilja a német nemzetiségi osztály és az angol nyelvet emelt óraszámban tanuló osztály indítása.

Iskolánk már hosszú évek óta vallja és gyakorolja az eltérő fejlesztési igényű tanulók többi osztályba integrált nevelésének-oktatásának fontosságát.

Német nemzetiségi osztályainkban több tantárgyat német (ill. német és magyar) nyelven tanulnak. Ennek eredményeképpen a 8. évfolyam végén tanulóink fele sikeres középfokú nyelvvizsgát tett.

Évek óta március elején nyílt napon mutatjuk be iskolánkat érdeklődő nagycsoportos óvodások szüleinek.

Két számítástechnikai szaktantermünk multimédiás számítógépekkel és Internet használati lehetőséggel áll a tanulók rendelkezésére.

Gazdag választékot biztosítunk tanítványainknak tanulást segítő szakkörök , tanfolyamok szervezésével, szabadidős kulturális kínálatunkkal. Azt szeretnénk, ha az iskolán belül érdeklődésének, tehetségének megfelelő foglalkozáson gyarapíthatná tudását. Iskolánk tanulóinak nagy része vesz részt diákétkeztetésben. Szervezett napközis csoportokban, illetve tanulószobai foglalkozáson készülhetnek diákjaink a következő napokra.

Iskolai sportkörünk (Újvár Sportegyesület ) minden korosztály számára több lehetőséget kínál. Számos oklevél, érem bizonyítja, hogy tehetséges gyermekeink szakavatott kezekben fejlődnek a választott sportágakban mini bajnokokká. Kiváló eredmények (kerületi, budapesti első helyezések) birtokosaik focistáink, ritmikus sportgimnasztikás lányink, röplabdásaink.

Jelentős sport sikerekkel büszkélkedhet iskolánk.

Fontosnak tartjuk nevelő-oktató munkánkban az erdei iskolát.
A szünidőre többféle nyári tábort is kínálunk tanulóinknak.

Igény szerint biztosítani tudja iskolánk a szülők internetes naprakész tájékoztatását gyermekük tanulmányi eredményeiről.

Az iskola szándéknyilatkozata

Az iskola a vonzáskörzetében lévő helyi társadalmi környezet sokrétuségének megfelelően sokféle igényt kíván kiszolgálni egységes iskolai szellem alapján.

A Pannónia Általános Iskola az alapító okiratban rögzítetteknek megfelelően a hagyományos 8 osztályos szerkezetben folyik az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás.

Az iskolai hagyományoknak megfelelően minden osztálynak külön profilú, emelt szintu képzést biztosít. A szülők választása alapján, német nemzetiségi két tannyelvű osztályba, vagy angol emelt óraszámú osztályba kerülhetnek az iskolaérett gyermekek.

A törvény által előírt módon biztosítjuk a fakultatív hit- és vallásoktatást.

1. Minoségbiztosítási rendszerben muködo iskola kialakítása.
2. Differenciált iskolai programot megvalósító, egységes nevelotestület alakítása.
3. A tanulók gondolkodási képességeinek fejlesztése az egyéni adottságok figyelembevételével, aminek alapja a biztos alapismeretekhez juttatás.
4. Az együttélés alapveto normáinak elsajátítása.
5. Elfogadtatni saját egészségük megorzésének szükségességét és megtanítani annak módjait.
6. A természet és környezetvédo magatartás kialakulásához gyakorlati tevékenykedés.
7. Tanulóink nemzeti azonosságtudattal rendelkezo más nemzetek értékeit becsülo emberekké nevelése.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

1. Az iskola nyitottsága

• Iskolánk nyitott a társadalmi környezet igényeinek az iskola lehetoségeihez mért kielégítésére.
• Nyitott az új programokra, a tanulók fejlesztését szolgáló lehetoségek megragadására.
• Nyitott a szüloi házzal való együttmuködésre, az építo partnerkapcsolatokra.

1. Sokszínuség

• Az iskola sokszínu programot kínál a tanulóknak a felzárkóztatástól az integrált oktatáson át a tehetséggondozásig, az emelt szintu oktatás különbözo formáiban .
• Német nemzetiségi kéttannyelvu oktatás folyik az intézményben.
• Minden tanévben az ország más tájain egyhetes erdei iskolát szervezünk minden diák számára
• Sokszínu szabadidos kínálatot biztosítunk.
• Napközis foglalkoztatás, tanulószoba muködik.
• Gazdag a diáksport élet
• Szakkörök, tanfolyamok és énekkar munkájába kapcsolódhatnak be a gyerekek.
• Iskolán kívüli programokat szervezünk.
• Téli, nyári táborok, csereüdültetések teszik a résztvevok számára élmény dússá a szüneteket.

1. A pozitívumokra támaszkodás

A személyiség pozitív vonásain alapuló, azokat erosíto, majd továbbfejleszto tevékenység elotérbe helyezésére törekszünk.

2. Az iskolai élet demokratizmusa

A társadalmi jogok és kötelezettségek ismeretére és vállalására neveljük tanulóinkat. A tantestületi demokrácián alapuló az érdemi döntések bizonyos körének a tanulók életkorához és fejlettségéhez mért kiterjesztése a tanulókra.

3. Hagyományok tisztelete és ápolása

Hagyományorzo programok, színvonalas ünnepségek, iskolamúzeum erosítik tanulóink közvetlen kötodését az iskolához.

Feladataink

A célok megvalósíthatósága érdekében, az iskola biztosítson nyugodt körülményeket az itt dolgozó felnottek és az itt tanuló gyerekek számára.

Jó munkahelyi légkörben, a pedagógusok és a gyerekek közötti jó kapcsolat kialakításával, az elvárások elfogadtatása, a célirányos közös tevékenység.

Jó színvonalú nevelés és oktatás, és az ehhez szükséges szervezeti keretek biztosítása. Ezen belül a speciális programok és a szabadidos tevékenységek választásával lehetoséget adunk a részterületekben való elmélyülésre, az egész iskolát átfogó és az iskola szellemét meghatározó szintézisre.

Hagyományorzo programok, színvonalas ünnepségek, iskolamúzeum erosítik tanulóink közvetlen kötodését az iskolához.

Schulek János (középen)

/1872-1948 / 

Miről mesélnek az öreg falak?

Századunk első évtizedeiben a főváros két legsúlyosabb gondját a lakáshiány és a közoktatás megoldatlansága jelentette.

Ezek pótlására Bárczy István fopolgármester javaslatára nagyarányú építkezés indult meg, amelynek keretében megbízták Schulek Jánost, a Műegyetem építész tanárát, hogy tervezzen egy iskolát a Pannónia és Tutaj utcák által határolt területen.

A tervek megvalósítására a Székesfőváros Tanácsa 873000 koronát biztosított.
A rövid idő alatt felépített iskola három emeletén 40 tanterem, három szertár, két tornaterem kapott helyet. A negyedik emeleti manzárd a napköziotthon számára készült. Az épületen belül elhelyeztek egy óvónői, egy igazgatói és három iskolaszolgai lakást. Gondoskodtak a tanulók nemek szerinti elkülönítéséről az akkori nevelési elveknek megfeleloe

Schulek Jánosról:

Schulek Frigyes fia. Építészmérnök.
Kezdetben apja munkatársaként több műemlék helyreállítását vezette, majd a húszas években számos magán-és középületet / aszódi ev. gimnázium, sárospataki internátus, szadai ref. és kelenföldi ev. templom /tervezett és épített.
1933-44 között a Mátyás-templom renoválását irányította.1934-ben felfedezte több méteres földhordalék alatt Mátyás király visegrádi palotájának maradványait.

Iskolánk 1964-1972.

(Részletek Magyar Zsófia 6.c osztályos tanuló pályamunkájából)
A nagy sárga épület Pannónia utcai oldalán volt a fiúiskola, a Hegedüs Gyula utcai oldalon pedig a leányiskola. / A bejáratok felett még ma is látható a felirat. /
A leányiskola igazgatója Dr. Varga Józsefné, majd Korber Zoltánné, Margit néni volt.
A pedagógusok egy része hosszú éveket, több évtizedet tanított/tanít az iskolában.
Az iskola bemutatása:
Minden osztálynak saját tanterme volt, minden órát ott tartottak. A felszereléseket, szemléltető eszközöket a szertárból hozták be az órákra.
Néhány teremben már volt TV, a gyerekek nézhették az "Iskola televízió" adásait.
A tanári asztal dobogón állt. A diákok egymáshoz csavarozott padokban ültek. Az asztallapokon toll-és tintatartó volt.
A falon két fekete tábla függött egymás fölött, melyeket egy sínen lehetett le-föl mozgatni.
Érdekesség, hogy amikor nem mûködött az óra kezdetét vagy végét jelző csengõ, akkor a gondnok bácsi ezt kézi csengõvel, kolomppal helyettesítette.
Az akkori padlástérben Mûhely volt berendezve, ahol a gyakorlati foglalkozásokon fából és fémbõl különféle tárgyakat kellett készíteni még a lányoknak is.
A két szélsõ lépcsőházat külön-külön használta a két iskola. A folyosók közepén elválasztó fal volt az iskolák között. A büfével szemben, a mai tükörterem, táncterem helyén helyezkedett el a tanári szoba, az igazgatói iroda és a titkárság.
Mivel az iskolában sok osztály volt / a felső tagozaton A-I / a 60-as években két mûszakban folyt a tanítás, heti váltással.
A félévi bizonyítványt mindig a téli szünet utáni elsõ héten kapták meg a diákok.
Szakkörök:
Egyes tantárgyakhoz szakköröket szerveztek Itt érdekes feladatokon kívül a tanárok a versenyekre is felkészítették tanítványaikat. Ezek az ismeretek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a diákok jó nevû iskolákban tanulhattak tovább.
Öltözködés:

A tanulók sötétkék köpenyt viseltek, a lányok erre fehér gallért gomboltak.

Az iskolában mûködött a 293. Számú Szent Kapisztrán Cserkészcsapat, mely tartalmas programokkal egészítette ki a diákok tanulási idõn kívüli életét.

1932 -ben tartották meg az elsõ szülõi értekezletet, amely nagy sikert aratott. Az iskolai szintû szülõi értekezleteket a tornateremben tartották. Gárdos Dezső népiskolai igazgató vezetésével az iskola tanárai és tanítói elõadásokat tartottak a nevelésrõl. Az egyik elõadás címe például a következõ volt: "Hogyan kell bánni a gyerekekkel a szülöi házban?" A szülõi értekezletek szükségességét és népszerûségét bizonyítja, hogy egy-egy alkalommal több száz fõ jelent meg. Hamarosan megalakult az osztályokban is a Szülõi Munkaközösségek szervezete. Az osztály szülõi maguk közül elnököt választottak, az övezetésével az iskolai év minden hónapjában osztályértekezletet tartottak. A munkaközösségek készségesen segítették az iskolát munkával, anyag-és pénzbeli támogatással. Ablakokat, ajtókat, zárakat hoztak rendbe, padokat, székeket, szekrényeket javítottak meg. A késõbbiekben erre a hagyományokra építve szervezõdött meg a Szülõk Iskolája címü elõadássorozat, amelyeken nevelésügyi kérdésekkel, egészségügyi tanácsadással foglalkoztak.

1933ban Mohácsi István tanár vezetésével megindított "Diákelhelyezõ Akció" keretében a tanulmányaikat tovább nem folytató és önerejükből elhelyezkedni nem tudó, végzõs diákoknak ajánlottak ipari illetve kereskedelmi pályát. A környezõ vállalatok szívesen alkalmazták, a felvételnél pedig elõnyben részesítették az iskolánkból kikerült ifjúságot. A végzõsök 40%-a tanult tovább.

Az 1934-35-ös tanévben tették meg az elsõ lépéseket a nyolcosztályos népiskola kiépítése felé. 1936-ban kaptak bizonyítványt elõször a Pannónia utcai iskolában nyolc osztályt végzett tanulók, évekkel megelõzve azokat a társaikat, akik ezt az 1940-ben kiadott oktatási törvény intézkedésének megfelelõen tették meg. Az 19334-35-ös tanévben fejlõdött a pedagógiai munka is. Megnyitották a tanulók könyvtára mellett a Tanáregyesületi Könyvtárat is. Ekkor alakult meg az iskola Széchenyi István Önképzõ Köre. A tanárelnök és az ifjúsági elnökök vezetésével eleinte hetente, késõbb évi 10-20 alkalommal tartották gyûléseiket. A tanulók ezeken az összejöveteleken saját költeményeiket, elbeszéléseiket adták elö. Tartottak önálló irodalmi és történelmi elõadásokat, bemutattak saját készítésû színdarabokat is. Az önképzõkör rendezte az iskolai ünnepségeket is.

Az iskolában hatékonyan mûködött a Diákkaptár, melyben a tanulók a megtakarított pénzüket gyûjthették. A megtakarított pénzt posta-takarékkönyvekbe helyezték. A Diákkaptár mûködését az iskola tanárai vezették és irányították. A takarékosságban élen járó tanulók jutalomként, saját névre szóló községi takarékpénztári betétkönyvet kaptak.

1939-tõl egyre erõsödött a második világháború hatása. Rendeletileg szigorúan szabályozták az ifjúság katonás magatartását. Kötelezõvé tették az intézeti sapka / Bocskay vagy leventesapka / viselését. A szorgalmi idõ alatt a diákok hajdonfõvel nem járhattak.Köszöntésként ettõl fogva csak a katonai tisztelgést alkalmazhatták. A tanárok vezényszavakkal irányították a diákokat. Ebben az évben zajlottak le az elsõ légvédelmi riadók. A 12 évesnél idõsebb tanulók leventekiképzésben részesültek. A testnevelõknek hetente három órában leventeoktatást kellett tartaniuk Az 1939-40es tanév végén ezt írták az egyik anyakönyvbe: "Még a világháború és összes meglepetései sem zavarták a tanítás menetét." 1941 -ben a Pannónia utcai épületbe katonaságot szállásoltak be. A háború egyre több feladat elé állította az iskola vezetését. Szükségessé vált a légoltalmi osztagok megszervezése, és gondoskodni kellett az iskola elsötétítésérõl. Megszervezték a Bajtársi szolgálatot, amely fõ feladatául a harctéri szülök nyilvántartását tûzte ki. 1944-ig többé-kevésbé zavartalanul folyt a tanítás. Katonai célokra csak nagyon rövid időre vették igénybe az iskolát.

1944 -től már kötözõ és segélyhely is mûködött itt, de használták óvóhelyként és vízlelőhelyként is. /az alagsorban artézi kút volt / 1944. október 29.- 1945. február 18-ig szünetelt a tanítás. Februárba megindult a háborús károk és tönkrement berendezések pótlása.

Az épületet 11 bombatalálat érte.A tetõszerkezetben nagy kárt okozott a sok belövés. A felső emeletek használhatatlanok, az alsóbbak életveszélyesek voltak. Az ablakok 90%-a betört. A parketta, a szekrények és a padok nagy részét eltüzelték. Az iskola iratait, felszereléseit nagy részben elégették, elszórták vagy elhurcolták.

A Szülői Munkaközösség segítségével nagy nehézségek árán indult meg a tanítás három tanteremben 145 tanulóval.

Az 1945-46-os tanévben megváltozott a Pannóniai utca iskola szerkezete. A polgári iskolák alsóbb osztályait általános iskolai osztályokká alakították át, és megkezdték annak fokozatos leépítését.

1947-48. tanév elején a polgári fiúiskola és az elemi népiskola összeolvadásából létrejött a Budapest Székesfõváros Községi Általános Fiúiskola. Az iskola lánytagozata továbbra is a Hegedüs Gyula utcai szárnyat használta.

Az 1949-50. tanévben került sor a fiú és lányiskola szétválására, és létrejött a Budapest Székesfőváros Pannónia utcai Általános Leányiskola.

Az 1959-60. tanévben új nevet választ a fiúiskola. A két iskola neve ekkortól: Sallai Imre Általános Fiúiskola és Fõvárosi Általános Leányiskola volt.

Az 1963-64-es tanítási évtõl a Sallai Imre Általános Iskolát 12 évfolyamos iskolává bõvítették.

Az alsó tagozat koedukált osztályokkal mûködött, a felsõ tagozaton csak fiú osztályok voltak, a gimnáziumban fiúk és lányok egyaránt tanulhattak.

2007 július 1-én a Kék Iskola a Pannónia Általános Iskola tagiskolája lett. A következő tanévet együtt töltöttük a Kék Iskola épületében, miközben nagyszabású felújító munkálatok kezdődtek meg a Nagy Fehérben.

1974-75-ös tanévben összevonták a Hegedüs Gyula utcai és a "Sallai" iskolákat. Sallai Imre Általános Iskola néven új intézmény jött létre. Ebben a tanítási évben az iskola létszáma meghaladta az 1400 fõt. Átalakították az épületet is. Lebontották a fiú és lány oldal közötti vasrácsokat. Elkülönítették az alsó és felsõ tagozatot. Szaktermeket alakítottak ki szertárakkal. A korábban használt két oldalbejáratot megszüntették, illetve csak gazdasági bejáratként használták. Az épület Tutaj utcai középsõ részén új kaput építettek, és itt helyezték el a portásfülkét is.

Újra Pannónia

1991. február elsején az iskola fennállásának és mûködésének 80. évében, ünnepélyes keretek között az intézmény felvette újra a Pannónia nevet. A 85. tanévrõl ünnepi elõadással emlékeztünk meg a József Attila Színházban. A 90 éves évfordulót nagyszabású ünnepségen köszöntöttök a Westend City Center tetőteraszán 2001 tavaszán, de bizony a 100 éves evforduló is egyre közeleg.

1995-96 tanévben indult az első német nemzetiségi osztály.

Hátrányok enyhítését segítõ programok

Nagy múltra tekint vissza az iskolában folyó fejlesztõ munka. A Pannónia Általános Iskola már megalakulásának évében, 1974-ben létrehozta az elsõ olyan osztályt, amelynek tanulói még nem érték el a koruknak megfelelõ szintet. Cél: A tanulás, nevelõdés kedvezõbb feltételeinek megteremtése, az elmaradás okainak felszámolása. Egy év elteltével a tanulók - fejlõdésüknek megfelelõen - 1. osztályba, 2. osztályba, kisegítõ iskolába kerültek.

1998-99-es tanév óta iskolánkban integráció folyik, sajátos nevelési igényű gyrmekek kisebb csoportja normál tantervű osztályban, sokszor fejlesztő pedagógus segítségével bontakoztathatja ki képességeit.